Az idősek antikolinerg kezelése dementiát okoz
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Francia kutatók kimutatták, hogy az otthonukban élő idős személyek csoportjában az antikolinerg szerekkel való tartós kezelés nemcsak átmenetileg, hanem hosszú távon is rontja a kognitív teljesítményt, és növeli a dementia kockázatát. Az antikolinerg szerekről régóta ismert, hogy idős személyekben akut mellékhatásként – a jellemző székrekedésen és vizeletürítési nehézségen kívül – kognitív zavarokat és akár delíriumot is okozhatnak. Most a Franciaország három városában végzett 3-City Study kutatói arra keresték a választ, hogy vajon az éveken keresztül antikolinerg hatású gyógyszereket szedő személyek gyakrabban betegednek-e meg dementiában, mint az ilyen szert nem szedők. A vizsgálatba 65 év feletti, dementiában nem szenvedő időseket vontak be, akiket a kezdeti kivizsgálás után 2 évvel, majd 4 év múlva újra megvizsgáltak. A kognitív képességeket a besoroláskor és az ellenőrzések alkalmával is a beszéd folyamatosságát mérő teszt, a vizuális motoros képességeket felmérő teszt és a Mini-Mental State vizsgálat segítségével határozták meg. Az ezek eredménye alapján felmerült gyanú esetén a végleges diagnózist egy független bizottság állította fel. Az alanyok gyógyszerszedését úgy mérték fel, hogy tételesen rákérdeztek az összes antikolinerg hatású gyógyszerre, és lehetőség szerint a választ ellenőrizték is a gyógyszer vagy a vény megtekintésével. A betegek 14,6%-a szedett antikolinerg hatású gyógyszert legalább egyszer a vizsgálat folyamán, 4,6%-uk pedig legalább két éven keresztül (a besoroláskor és a két év utáni ellenőrzéskor is). A leggyakoribb ilyen szerek közé tartoztak a következők (a gyakoriság sorrendjében): – triciklikus antidepresszánsok (amitriptylin, clomipramin stb.), – a gastrointestinalis motilitást csökkentő szerek (alverin stb.), – vizeletinkontinencia elleni szerek (oxybutinin stb.), – H1-antihisztaminok (flunarizin, promethazin stb.), – anxiolyticumok (hydroxizin stb.), – antiarrhythmiás szerek (disopyramid), – antiepileptikumok (carbamazepin), – antipszichotikumok (levomepromazin stb.). Az elemzésben csak azt tekintették tartós antikolinerg-expozíciónak, ha a beteg a vizsgálat kezdetekor és a két évvel későbbi ellenőrzéskor is szedett ilyen szert. Ebben a csoportban a dementia kockázata 65%-kal magasabb volt, mint az antikolinerg hatású gyógyszerrel nem vagy csak rövidebb ideig kezelt betegek esetében. A dementia az esetek többségében az Alzheimer-kór diagnosztikai kritériumainak felelt meg. A szerzők maguk is megkérdőjelezik, hogy az antikolinerg hatású gyógyszerek tartós alkalmazása tényleg növeli-e a dementia vagy az Alzheimer-kór kockázatát, vagy ebben a vizsgálatban csak e szerek akut hatása érvényesült, ugyanis bizonyított, hogy előfordulhat a dementia téves diagnosztizálása antikolinerg gyógyszer hatása alatt álló idős személyek esetében. Legalább ennyire valószínű azonban, hogy az antikolinerg hatású a gyógyszerek kifejtenek hosszú távú hatást, például az idegsejtek egymás közötti kapcsolatait és a túlélésüket befolyásoló trofikus faktorok révén. Mindenesetre a többi esetleges mellékhatás mellett nem szabad megfeledkeznünk a kognitív teljesítmény romlásáról sem, ha antikolinerg hatással (is) rendelkező gyógyszert rendelünk idős betegeknek. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid Forrás: Arch Intern Med 2009 Jul 27; 169:1317.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
A SARS-CoV-2 vírus agresszív terjedésével a halálos áldozatok száma világszerte növekszik. Nemzetközi adatok alapján a legtöbb halálos fertőzés az idősebb korosztályban történik, akiknél gyakran valamilyen más egészségügyi probléma is fennáll.
Anyagi nehézségek, könnyelmű pénzköltés, vagy egyáltalán a financiális dolgokban való teljes elveszettség a dementia korai jelei lehetnek. Egy legfrissebb, a Johns Hopkins Egyetem kutatása igazolta a szakemberek napi gyakorlatában tapasztaltakat: az összefüggést a betegség, és a pénzügyek kezelésének ellehetetlenülése között
Egészségpolitika
A Nemzeti Mentális Egészségügyi Program egyike annak az öt stratégiának, amelyet a legutóbbi kormányülésen fogadtak el. Ezt ugyan megelőzte az elmúlt évtizedekben több másik is, ezek azonban leginkább az asztalfiókban landoltak. A „Társadalmi és betegszervezetek a Népegészségügyért” elnevezésű nemzetközi konferencián dr. Németh Attila, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgatója beszélt a várakozásokról és arról, miben más ez a mostani stratégia.
Idegtudományok
Az egészséges életmód ellensúlyozza a genetikai prediszpozíció hatását, és a kognitív tartalék még pathologiás agyi folyamatok megléte esetén is csökkenti a demencia-kockázatot.
Az Alzheimer-kórral (AD) kapcsolatos kutatás tradicionálisan az agyra fókuszál, holott számos perifériás és szisztémás rendellenesség köthető a betegséghez, és napjainkban egyre nyilvánvalóbb, hogy ezek a rendellenességek hozzájárulnak a betegség progressziójához. Wang és munkatársainak áttekintő közleménye az AD egy fő jellegzetességére, az amyloid-β-ra (Aβ) fókuszál, számba veszi a szisztémás rendellenességek és az Aβ-metabolizmus összefüggéseit, és arra a következtetésre jut, hogy a szisztémás rendellenességek nem másodlagosan alakulnak ki, hanem alapvető szerepük van az AD progressziójában. Az AD szisztémás megközelítése lehetőséget adhat a jelenleg gyógyíthatatlan betegség megelőzésére, korai diagnózisára és terápiájára.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás