Lege Artis Medicinae - 2024;34(4)

Lege Artis Medicinae

2024. ÁPRILIS 30.

Főszerkesztői beharangozó

BENCZÚR Béla

Tisztelt Olvasónk! Az áprilisi „nyárban” frissítő olvasmányként szolgálhat legfrissebb számunk tartalma. Remélem, örömmel veszik a kezükbe lapunkat, hasznosnak fogják találni a benne olvasottakat.

Lege Artis Medicinae

2024. ÁPRILIS 30.

Az inzulin helytelen használatáról: narratív összefoglaló

BUZÁS György Miklós

Az 1922-ben felfedezett inzulin cukorbetegek millióinak életét mentette meg és javította életminőségüket: a diabetes mellitus kezelésének alapvető gyógyszere volt és marad is. Az inzulin téves/helytelen/bűnös használata azonban károkat, sőt halált is okozhat. Az inzulinnal elkövetett, megkísérelt vagy befejezett öngyilkosságokat meg kell különböztetni a véletlen vagy szándékos és mesterségesen előidézett túladagolástól. A diabetes prevalenciájának növekedésével és az inzulinok használatának terjedésével ezen esetek szaporodása várható.

Lege Artis Medicinae

2024. ÁPRILIS 30.

Gyógyszer-interakciók időskorban, a kombinált gyógyszeres kezelés kihívásai, Beers-lista

RIBA Pál, GÖRBE Anikó, FERDINANDY Péter

Az evidencián alapuló orvoslás alapvető és gyakran alkalmazott módszerei közé tartozik a számos kihívást rejtő gyógyszeres terápia. A betegek különbözőképpen reagálnak a gyógyszeres kezelésre. Sőt, a nemkívánatos hatások kialakulásának valószínűsége sem ugyanaz mindenkinél. A változások egyik oka a kor előrehaladása. Változik a testfelépítés, különböző betegségek jelennek meg, változik a gyógyszerek farmakodinámiája, farmakokinetikája, romlanak a beteg kompenzációs mechanizmusai, kognitív képességei, gyengülhet az immunrendszer, és csökken a beteg terápiahűsége.

Lege Artis Medicinae

2024. ÁPRILIS 30.

A betegségmodell orvosi és élettörténeti változata a klinikai pszichológiában

PLÉH Csaba

A dolgozat a klasszikus orvosi és a hajlékonyabb élettörténeti modell kettősségét mutatja be a mentális zavarokról az utóbbi közel két évszázad pszichológiai gondolkozásában. Kiindulópontja szerint az egyik értelmezési típus a mentális zavarokat valamilyen hibás biológiai működés következményének tartja. Ezen belül egyes felfogások, a Rokitansky-féle orvosi kórtani tanítás folytatásaként, a mentális zavarokat agyi anatómiai képletek zavarához kapcsolják.

Lege Artis Medicinae

2024. ÁPRILIS 30.

Poststroke spasticitas – mit tegyünk vele?

GÁRDIÁN Gabriella

A jelen összefoglaló célja a spasticitassal kapcsolatos tudatosság növelése az alapellátásban és a járóbeteg-szakrendeléseken, ugyanis ennek révén koordinált segítséget nyújthatunk az érintetteknek. Mivel a spasticitas patomechanizmusa nem minden részletében tisztázott, és ráadásul kü­lön­böző szintű bizonyítékokkal igazolt kezelési módok közül kellene kiválasztani a megfelelőt, ezért ez a választás kihívás elé állíthatja nemcsak a háziorvosokat, hanem a neurológus és rehabilitációs szakorvosokat is.

Lege Artis Medicinae

2024. ÁPRILIS 30.

Összetört női szívek klubja: mítosz vagy valóság? MINOCA – Takotsubo-cardiomyopathia – esetismertetés

BODOR Alexandra, BENCZÚR Béla

A MINOCA (Myocardial Infarction with Non Obstructive Coronary Arteries), azaz „myocardialis infarktus coronariaokklúzió nélkül” olyan gyűjtőfogalom, mely több különböző etiológiájú és patofiziológiájú betegséget foglal magába, melyek akut coronariaszindróma klinikai képével jelentkeznek.

Lege Artis Medicinae

2024. ÁPRILIS 30.

A dementia női aspektusai

KOVÁCS Tibor

A dementia a 21. század népbetegsége, az öregedő társadalmak új epidémiája. Az életkor mellett a női nem a módosíthatatlan kockázati tényezők egyike. A dementiák kétharmadáért az Alzheimer-kór a felelős, ahol a nők a betegek kétharmadát teszik ki. Más degeneratív dementiaformákban (Lewy-testes dementia, frontotemporalis dementia), illetve a vascularis dementiában nem figyelhető meg női túlsúly. A nők fokozott kockázatának hátterében elsősorban a hormonális tényezők szerepe merül fel.

Lege Artis Medicinae

2024. ÁPRILIS 30.

Az antikoaguláns kezeléshez társuló menorrhagia thromboembolián átesett fiatal nőkben

SCHLAMMADINGER Ágota, RÁZSÓ Katalin, ILLÉS Árpád

A vénás thromboembolia a fiatal betegeket is gyakran érinti, és bizonyos esetekben tartós antikoaguláns kezelést indokol. Fiatal nőkben a véralvadásgátló terápia speciális kérdéseket vet fel. Ezek közül a leggyakoribb probléma az antikoaguláns terápia mellett fokozódó nőgyógyászati vérzés, mely sokszor jelentős mértékű és anaemiához vezethet. Valamennyi véralvadásgátló gyógyszer szedése okozhat menorrhagiát, amely a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint leggyakrabban az aktivált X-es faktort gátlók szedéséhez társul. Megoldása a nőgyógyász és hematológus együtt­mű­kö­dé­sét igényli.

Lege Artis Medicinae

2024. ÁPRILIS 30.

A mesterséges intelligencia az élettudományi képzésben: lehetőségek és kockázatok

BARI Ferenc

A közlemény a mesterséges intelligencia és a mély tanulás fejlődését tárgyalja az orvosi és élettudományi alkalmazások szemszögéből. Kiemeli, hogy az egészségügyi adatok növekvő mennyisége és a számítástechnika fejlődése elősegítette a mesterséges intelligencia (MI) terjedését az orvostudományban és ma már a mindennapi orvosi gyakorlat részét képezi.

Lege Artis Medicinae

2024. ÁPRILIS 30.

Ritka klinikai kép a mikroszkóp alatt

DÖMÖTÖR Marcell, CSÔSZ Judit, KOCSIS Lajos, TÖRÖK László, OROJÁN Iván

A szerzők egy 60 éves, malignus alapbetegséggel diagnosztizált férfi beteg esetét mutatják be, akinek immun- és kemoterápiás kezelését követően testszerte, kifejezetten a hajas fejbőrön, acralisan, és a törzsön jelentkeztek fehéres-szürke crustosus plakkok, testszerte lemezes hámlás kíséretében.

Lege Artis Medicinae

2024. ÁPRILIS 30.

A halálhoz fűződő érdek – Interjú Kakuk Péter bioetikussal, a CEU Bioetikai és Jogi Központjának kutatójával

KOVÁCS Sándor

Az amyotrophiás lateralsclerosissal küzdő ügyvéd, Karsai Dániel a legkülönbözőbb jogi fórumokon küzd az eutanázia jogáért. Bár a törvényeket eddig nem tudta megváltoztatni, az esete kapcsán soha nem látott mértékben lángolt fel a kegyes halál jogáról szóló vita Magyarországon. Kakuk Péter bio- etikus, a Közép-európai Egyetem (CEU) Bioetikai és Jogi Központjának kutatója nagyon fontosnak tartaná, hogy e társadalmi vitát lehozzuk a mindennapok gyakorlati szintjére, és megismerjük, hogy milyen valós gyakorlatok zajlanak az életvégi döntésekkel kapcsolatban a magyar kórházakban, mivel csak így mérhetnénk fel, hogy a jogszabályok esetleges megváltoztatásával milyen haladást érhetnénk el a betegek önrendelkezési jogának érvényesülésében.

Lege Artis Medicinae

2024. ÁPRILIS 30.

Szemelvények a köszvény magyar kultúrtörténetéből. Orvosi értekezés a köszvényről – Cseresnyés Sándor, magyar nemes

BÁLINT Géza , BÁLINT Péter Vince

Cseresnyés Sándor magyar nemes a köszvényről írt orvosi értekezését Budán „A’ Magyar Királyi Universitás betűivel” adta ki, 1826-ban. Az értekezés két ajánlásból és Elő­szóból (10 oldal), valamint a három szakaszra (fejezet) osztott értekezésből (64 oldal) és az értekezés végén latinul megjelenő 18 megvédendő tézisből (Theses defendendae) áll.