Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2000. NOVEMBER 01.

A mágneses rezonanciás angiográfia és a komputertomográfiás angiográfia alkalmazása ér eredetű neurológiai kórképekben

VÖRÖS Erika

Az érrendszer megjelenítésének módozatai, a különböző angiográfiás eljárások óriási fejlődésen mentek keresztül azóta, hogy több mint 100 évvel ezelőtt Haschek és Lindental az első érfestést kadáverkézen elvégezte. A módszer élő szervezetre történő adaptálása sokáig váratott magára, míg 1927-ben Egas Moniz az első carotisangiographiát embernél végrehajthatta, és a kilencedik próbálkozás után végre értékelhető képet kapott.

HUN 2000;53(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1996. NOVEMBER 20.

Számítógépes beszédrehabilitáció a neurológiai gyakorlatban

FOLYOVICH András, VASTAGH Ildikó, PATAKI László, CSÜRKI Mária, PATAKI Klára

A szerzők beszédrehabilitációra alkalmas számítógépes módszert ismertetnek. A „szabad szótáras beszélőgép" alkalmazható súlyos artikulációs és/vagy fonációs zavarban szenvedő, továbbá olyan motoros aphasiás betegeknél, akiknél a beszédzavar mellett agraphia, alexia nem észlelhető. A komputer használata segíti a beteg társadalmi beilleszkedését, csökkenti elszigeteltségét. A bemutatott 48 éves nő beteg a betanítást követően logopédiai kezelés mellett a módszert jelenleg is eredményesen használja. A beteg myocarditis, mitralis insufficientia miatt műbillentyű-beültetésen esett át 5 évvel ezelőtt. Multiplex corticalis és subcorticalis agyi infarktusok következményeként beszédképtelenség, súlyos artikulációs és fonációs zavar maradt fenn.

HUN 1996;49(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1993. MÁRCIUS 20.

Az agytörzsi akusztikus kiváltott potenciál vizsgálat helye a vertebrobasilaris keringészavar diagnosztikájában

MOGYORÓS Ilona

A szerző az akusztikus kiváltott potenciál diagnosztikus értékét vetette össze más vizsgálati módszerekkel. 151, vertebrobasilaris keringészavar tüneteit mutató betegnél agytörzsi akusztikus kiváltott potenciál vizsgálatot végzett. A betegeket a klinikai tünetek tartama alapján 3 csoportba sorolta. 85 transiens ischaemiás attack (TIA) miatt felvételre kerülő, 31, három héten belül rendeződő ischaemiás tüneteket mutató beteget, illetve 35, három héten túl még tüneteket mutató beteget vizsgált. Az akusztikus kiváltott válasz 49,3%-ban talált megnövekedett latencia és interpeak latancia idő értéket. A TIA-s csoporton belül külön vizsgálva azokat a betegeket, akik közvetlenül rosszullétüket követően kerültek felvételre, az agytörzsi kiváltott válasz 45,8%-ban volt kóros. A leggyakoribb eltérés az I., III. hullám latencia idő megnövekedése, illetve az I-III., l-V. hullám interpeak latencia idő meghosszabbodása volt. A második és harmadik betegcsoportban az otoneurológiai vizsgálat gyakrabban mutatott agytörzsi funkciózavart a kiváltott válasznál (54%, 12%; illetve 43%, 20,4%). A komputer tomográfia igazi segítséget csak a krónikus esetekben jelent, míg a TIA-s csoportban 3,6%-ban mutatott agytörzsi hypodensitast, addig a 3 héten túl is még tünetekkel bíró csoportban 17,3%-ban jelzett eltérést. Az akusztikus kiváltott válasz vizsgálat az akut ischaemiás történések kimutatásában a legérzékenyebb vizsgálati módszer.

HUN 1993;46(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1983. OKTÓBER 01.

Összehasonlító agyi szcintigráfiás és komputer tomográfiás vizsgálatok cerebralis infarktusban

DR ANTONY Miklós, DR CSOBÁLY Sándor, DR TÓTH Gábor, DR SZÉPLAKI Zoltán

A szerzők cerebrális infarktusos betegeknél végeztek összehasonlító agyi szcintigráfiás és CT vizsgálatokat. Kiemelik a CT egyértelmű előnyét az intracranialis folyamatok vizsgálatában. Rámutatnak arra, hogy CT kép birtokában agyi infarktus technécium 99m-diphosphonáttal vizsgálandó. Az agyiszcintigráfiás statikus kép a fokális vér—agy gát functio-zavar megítélésében kiegészítő információt nyújt, illetve az egyidejűleg elvégezhető dinamikus szcintigráfia a nyaki és agyi fő erek funkciójáról a CT által nem elérhető információt közöl.

HUN 1983;36(10)

Ideggyógyászati Szemle

1978. AUGUSZTUS 01.

Neuropediatriai megbetegedések diagnosztikája whole body komputer tomográfiás készülékkel

DR. C Claussen, DR. F. Lohkamp, DR. VARGHA Gy.

Szerzők a cranialis komputer tomográfiával (CKT) foglalkoznak, melyet whole body berendezéssel (Ohio Nuclear Delta-Scan készülék) végeztek. Röviden ismertetik a berendezés és a CKT lényegét, módszerüket. A kongenitális fejlődési rendellenességek, a cerebro-vascularis megbetegedések és gyulladásos elváltozások, valamint az agytumorok csoportjából mutatnak be komputer tomogrammokat. Rámutatnak a whole body berendezés előnyeire, a kétsíkú vizsgálat fontosságára. Foglalkoznak azokkal a kérdésekkel, melyek az intracerebralis vérzések és daganatok CKT-s diagnosztikája során felmerülnek. Az irodalommal egyetértésben hangsúlyozzák, hogy az agyi elváltozások, főleg a daganatok diagnosztikájában a CKT, mint non-invazív vizsgáló eljárás, a választott metódus. Az invazív vizsgálatok többsége feleslegessé válik, csupán az angiográfia elvégzése lehet esetleg szükséges.

HUN 1978;31(08)